Aphrodité
"Anyja pillanatra megtagadta,
mikor hunyni próbálta fiatalságát.
Lám, beszédes kedvét, szája fölé rakta.
Homokban kúszott, s kardját torkon ragadta!"
*
Fölköszöntött vágyat újra az őszi pokol,
bömbölt tőle a sereg. Hullott a hazátlan
lábainál az eső, taposták a sarat a félő Istenek.
*
Már magam is megnézhetem,
vagy fennakadhatom valami nyomor közén.
Közepét úgyis láttuk már.: a gazdagság olyan,
mint az idő, elmúlik úgyis.
A jajgatás, s a közöny,
mind csak klóros víz,
kék és a levegő.
Tornyai derengnek a mezítlábas hegyeknek is.
*
Ha a kalász ép, s kezembe frissen ér,
már belenézhetek a szemébe a búcsúzásnak.
Mert amikor háború lesz,
ami megmotoz minden élőt,
a zizegő sóhajók gyökeréig
néz vissza a perzselő rózsavirág.
2024.10.19.
