2011. június 28., kedd

Rád emlékezem

„Nem szabad sírnotok,
ez a hely nem a ti sírotok.
Én alszom itt örökre, nélkületek.
Emlékeitekben őrizzetek.”

Szem és szomorúság lélektársak,
szemedből könnyek öntöznek a másvilágban.
Egy szépség, hogy már nyíló rózsa vagyok,
nem haltam meg, csak álmodni indulok.

Túléretten majd lehajolok érted,
elhintem szirmaim áldott öledben.
Illatommal bódítom földi világod,
várok ölelésedre az égi berkekben.




(2010.10.24.)


2011-06-28

2011. június 25., szombat

2011. június 24., péntek

Néma korok, gondolatok I. – (röviden)









 Fotó: janaanagy



„Némán és csukott szemmel érezhetjük a világot,
soha nem tűrhetjük szótlanul az ellenünk idézett ármányságot.
Képzelhetünk magunk elé más életet,
irányíthatjuk a ránk mért ítéletet.
„Vagy rabok leszünk, vagy szabadok”,
Mindig megússza az, aki fényt soha nem adott?”


*

„Újra jő az éj!
Gondolatainkban felfedjük önmagunk és titkaink,
amivel oly rég óta együtt vagyunk.
Mert félünk megélni azokat az érzéseinket, melyek
továbbvisznek bennünket ahhoz a valósághoz,
mennyire fontos egymás szemében meglátni azt,
hogy nem vagyunk mások, csak egymás tükörképei,
s láthatatlan karcolásaink tapintására vágyunk.”


*

„ Az ember választhat:
egészből, vagy maradékból ugyanazt kapja.”


*

„Guruló labdák, piros, kék
óriások.
vásott szájú bohócok
fürtjein csacskaságok.

Nevetés, kacagás, cirkusz.
Guruló nevetés

gyermekek örömén ébred.
Felnőttek emléke végleg

visszatér.”

*

„ A kiscsillag átölelte a holdat,
s kicsinyessége eltörpült annak szeretetében.
Érezte sokaságát vaksága erejének,
s megismert minden láthatót…
Mert körülfogta védtelenségét
a világmindenség.”

*

Isten, adj az embernek
teret!
Adj munkát annak, aki várat épített!

Kínálj néki folyót,
hiszen bűnt követ.

Ne léphesse át!

Adj a korlátnak erőt,
a tudás jussa jár!”

*

2011.06.24.

Antidepresszáns




















Osztottan, félretéve,
az ember nem életalany.
Szükségtelen életének állítmánya:
- A panasz!
Keseregve, bomlasztottan:
- Az agyamat átfúrják a szelek,
résnyire nyílt ablakomból kinézni
sem merek!

Semmisülten, félredobva
érdektelenek a bátor szavak:
- Ne szólj hozzám, mert
jól megbántalak!

Keseregve, elhagyottan,
a lélek életben marad?
- Gyógyulni már nem vagyok képes,
meg kell húznom a ravaszt!

2011.05.23.

( Depresszióellenes vers)

2011. június 19., vasárnap

A pénz nem beszél, a kutya harap!















Hiába van mérhetetlen vagyonod,
aranyad és gazdagságod.
Pénzért nem árulnak tisztességet,
nem árulják kimérten az áruházak:
ez nem felvágott, nem adják rúdban,
nem farigcsálják.
Szembogarad kitárul, ha megcsodálják…

(a csillogást?)

Nincsen tíz deka értelem megvehető,
nincsen egy kiló húsz deka elvehető még ebből is kérek”.
Ki nem dolgozik, ne is egyék?”
Vagy aki lopja a pénzt, maradjon az éhes?

Élet van és a vége, meg
az ész, a mindennapok,
és nem tudod, hogy terített asztalod mellett az egy falatot
Isten adta!

Aztán a többit is, amihez nem férsz,
mert tele a kezed.
Azt hiszed, a mindent megkapsz "az a jó" neked?
Nem kell bevenned a királylány-történetet,
úgy hamisan mesél, ahogyan te ismered…

Ami kell, a hited.

Tanulj meg imádkozni a gyermekeddel!
„Fiam minden korty, amit iszol áldott, s
minden szó, amit érte írsz, nincs leírva sehol máshol.”
Csak ott, ahol az otthonod van,
ami nem lego vagy kirakó játék.

Ajándék.

Mégis elvehető, és nem hagyhatod,
mert a szíved a NAGYHATALOM. A pénz csak a lelkedre ül.
Két kézzel üt, a bordád töri,
tőle nem kapsz levegőt.

Van erőd?

Neked még dolgoznod kell!
Sokat!

2011-06-19

Lív

2011. június 17., péntek

Forradalom és alul-hatalom

Forradalom és alul-hatalom


Házasságot kötött butaság és kifogás.
Kifogás bután viselkedett,
butaság kifogásolta a véletlen helyzeteket.
Kifogás fogta és elköltözött,
butaság elunta, hogy ő megkötözött.


Butaság nagyon szerette kifogást,
butaság keresni kezdte kifogást.
Rá is talált. Kifogás zokogott:


Kifogás okos akart lenni, nem buta agyhalott.
Butaság dühös lett, kifogott rajta:
Megszületett a tudatlan(ság) és a semmit nem akaró új (h)arca.




2011-06-15

Változni a csendben
















  
Változni a csendben



Tudsz –e változni a csendben?
Látni benne fénytelen árnyékod hajnalát?
Tudsz-e változni a csendben?
Simogatni arcvonásaid múló dalát?


Gyermekeink szobrai vagyunk,
A mi képzeleteink az övék.
Tudnak-e változni a csendben?
Vajon, elhiszik e még?




(2006)


2011-06-17

2011. június 1., szerda

Lív

Ige

Ne gondoskodj házadban titokban
bújtatókról,
ne növessz fát egy kihalt
lyukból.

Ne indítsd sereged ködös éji
homályba,
akit két szóra nem bírsz, ne kérd
vallatásra,

(Ne hívd az indulót
vissza-vágányra.)

A bűnösnek várást adj
eleget,
s magad légy a megtestesült
türelem.

Elmehetsz,
te vagy a világ.
Lépj!
A tett előtted áll.

(1998)

2011-06-01