Fotó: janaanagy
„Némán és csukott szemmel érezhetjük a világot,
soha nem tűrhetjük szótlanul az ellenünk idézett ármányságot.
Képzelhetünk magunk elé más életet,
irányíthatjuk a ránk mért ítéletet.
„Vagy rabok leszünk, vagy szabadok”,
Mindig megússza az, aki fényt soha nem adott?”
*
„Újra jő az éj!
Gondolatainkban felfedjük önmagunk és titkaink,
amivel oly rég óta együtt vagyunk.
Mert félünk megélni azokat az érzéseinket, melyek
továbbvisznek bennünket ahhoz a valósághoz,
mennyire fontos egymás szemében meglátni azt,
hogy nem vagyunk mások, csak egymás tükörképei,
s láthatatlan karcolásaink tapintására vágyunk.”
*
„ Az ember választhat:
egészből, vagy maradékból ugyanazt kapja.”
*
„Guruló labdák, piros, kék
óriások.
vásott szájú bohócok
fürtjein csacskaságok.
Nevetés, kacagás, cirkusz.
Guruló nevetés
gyermekek örömén ébred.
Felnőttek emléke végleg
visszatér.”
*
„ A kiscsillag átölelte a holdat,
s kicsinyessége eltörpült annak szeretetében.
Érezte sokaságát vaksága erejének,
s megismert minden láthatót…
Mert körülfogta védtelenségét
a világmindenség.”
*
Isten, adj az embernek
teret!
Adj munkát annak, aki várat épített!
Kínálj néki folyót,
hiszen bűnt követ.
Ne léphesse át!
Adj a korlátnak erőt,
a tudás jussa jár!”
*
2011.06.24.
