Fotó: Kondor Tamás
Őrizve az út kövét
Őrzöd még a színeket?
Szívednek szántam.
Ne szánd,
szánd el magad a lélekváltozásra!
Őrizd még azt a kezet,
mely elszánt mosolyodon
érinti félelmeidet!
Engedd az álmokat,
hogy
elhajózzanak…
Keresve szivárvány helyet,
fehér-fekete tengeren
ölbe fogott forróság ölel,
mint gyermeket bölcső.
Őrizd még magad!
Őrizd még azt a kezet,
mely elszánt mosolyodon
érinti félelmeidet!
Színed hangjai szólnak!
A szerelem él.
Színeidből táplálom,
az előtted álló út kövét.
az előtted álló út kövét.
2011.12.14
