Mit ér a szó,
tétlen tettekkel övezett élet talaján?
Gyökerek nélküli fák kérgének hajlatán?
Bűnös a szó.
Kiszáradt lépteket zavar.
Nem mond semmit,
kipattant szikra szívembe mar.
S sziklák omoljatok,
lelkem terhén végtelenbe.
Hűvös szavatok mit sem ér!
Port szórtok szemeimbe!
Vakságban rejlő gondolat
üvöltő fénye vájja ki folyók medreit.
Mit ér a szó?
Ha nem hallom,
ha csak a vágy sikít?
