Hallgatlak, meséld el!
Szólaljon szádról az a történet,
amit nem vájt még ki belőled az élet.
Szavald el
a versbe öntött rímekkel teli rímtelent,
azt az ihletet,
ami sohasem gondolkodott
hívatlan szerelem.
Kérdezed?
Születésed, nincsen hiába.
Békétlen időt harcolsz
magadnak vagy
akaratod, hogy késő ne legyen?
Fedd fel a részeket,
az egészben írott
jónak lenni: könnyű félelem.
Áld a Te Istened!
Ha a szavaid, már mind enyémek
eltűnik szívedből egy kihajtogatott
történelem.
Mondj igaz mesét!
Én bűntelen emlékezem.
2010-07-30
