Valami kékről álmodtam az éjjel
kék volt a ház.
Kék volt az asztal,
kék voltál, mint az ég
kék voltam, mint a szem
szád kékjétől elmarasztalt élelem.
Ételt kínáltam a búzaföldnek,
kék magokkal tömtem temérdek hegyet.
Kék ruhát aggattam csontos vállakra,
felhőként hordtalak a súlytalan fellegen.
Kék abroszon terítettem étket,
kék tövissel böktem hüvelykujjadat.
Kék dallamra húzta a fröccsenő vércsepp,
a véznára satírozott zöldszín húrokat.
2010. 09.27.
