Lélekmételyek

Szédült , megbabonázott

ármánykodók serege lépdel.

Megbotlik maga alatt a szó,

amit a gonoszság a fejébe képzelt.

Ne hordjatok rám sarat!

A földhátnak a gerince görbe,

léket váj a porszem az irigység szemébe.

Mételyek, molyok, cérnagiliszták,

egyenességetek –e szőni háborút, vitát?

Csússzatok el innen jó messzire,

növeszthető a lélek,

de nehéz mennie!

2010-11-04

Vers, a hitemben támadóknak.