2011. július 12., kedd

Dalszöveg: A hajótörött (Egy félretett gondolat)


„…A sovány naplóm lapjai,
apadt tinta nyomát őrzik,
amit kezemben tarthatok még,
van, ami örök menedék…”

Egy érzésemnek hirtelen nyoma vész,
zátonyra ér messze a vizeken.
Becsukom szemem,
hogy ott láthassam magam,
ahol egy félretett gondolatból igaz mese lesz…

Előásom a félretett sorokat,
mint homokból a rejtett kavicsok
megdörzsölt erejét,
különc partokra terelem, hogy találja meg,
a gyógyírt, hogy betömhesse szétnyílt sebét.

Elűztem őt:
Lett számkivetett.
Mint az a szerelem, ami álmokat
rabságra épített.

Egyedül a semmiben,
gyalogló szúnyogok lábaira lépek.
Éhesen, a reményről mesélek:
Mesélek a tájnak, a kietlen világnak.
A bozótok ebédjét megkóstolom.
Nem válik íze érzésem javára,
eldobom, nem marasztalom.

A félretett gondolattal alkudozom.
Az érzést halványan kémlelem,
a dühvezér markolja szívemet.

Nincs tervem, de van ötletem.
A várás egyre apad, mint az éhező
és egyszer majd engem is
eltűntet az idő…

Az érzés vezére megtörik,
az érzés ereje elfárad.
Az érzés ereje, a magam ágya.
Egy élet így elveszik,
egy emlék leszek nélküle.
Aki meghal, ha nem kérdezik
a felismerhetetlenen túl létezik

egy térkép nélkül látott gondolat,
nem csapnám be, mert ismerem,
őt tudom, ő kell nekem.
Az igazságérzet csak félelem.

Elűztem rég…

Az érzést halványan kémlelem,
a dühvezér markolja szívemet.
Nincs tervem, van ötletem.
A várás egyre soványodik
és egyszer majd
eltűntet az idő…

A jobb létnek szüksége fáradhatatlan,
van jobb vágy, amit kérhetek.
az erő képvisel, a maradás merő bűn,
és gyónni van hitem. Istenem!

Keserű gyász nem találhat rám.
Vannak rejtjelek.
Nem ások barlangot kincsekért,
nincsen királyi korona fejemen.

A szomorúság oldhatatlan,
a remény meséje a nincs hangjaitól él.
A képzeletem maradványa rajtam
már nehezék.


Lehetnék jósasszony, rabszolga, vagy szerető.
Élhetnék homokban, mint elrejtett levegő.
Ragadnék hínárok közé, mint haltetem.
Mérhettek hamuként gyémánt- mérlegen!

Fenséges században nem élhetek,
fejszével töröm szét a „miérteket”!
Halovány, nem látni rajta éleket.
Elvásott, elkopott.
Messze eltemetett.

Kifestem újra gyönyörű jellemét.
Arcodon látom, hogy hazajött.

Nem volt Bermuda háromszög…


(2006)
2010.10.10.