Te is földből vagy,
porból ami széthull, ha jön a szél.
egy kéz vagyok egy másik kézben,
szorított csontok között
valós szerelem.
Nem képzelet,
önnön s magam kitalálója.
Nem!
Érzés vagyok neked,
nem alkudott tavasz.
Elfogadom az ígéreted,
hogy szeretsz.
Te is vízből élsz,
s lélegzel belőlem.
ha elfáradsz bennem álmod
összekulcsolod.
Elenged egymástól a folyó,
amikor a lélek már nem ér utol.
Nem képzelet ez, hanem élet.
Porból jött, ami széthull, ha nem vagy itt nekem.
Egy gondolat vagyok,
neked emlék,
csontjaink között valahol félúton.
Törés.
2011-07-20
