Fotó: janaanagy
Lógatja Isten fél
kezén a világot.
Én is így kezdtem
árulni a szabadságot.
Eladtam szegénynek
egy tenyérnyi sóért.
Elvette a gazdag
két és fél millióért.
Félre dőlt evolúció,
félre dőlt fények,
gravitáció húzta fel
a népet. Eresztett porba,
térdkalácsba vert fejet.
Vasakaratot. Reménybe
szabta tarka – barka színeket.
Lógatja lábait, az Isten.
jó messzi délre.
Lógatja északra, nyugatra és
félre.
Lökve.
Kitördelt szálkáink helyére
gerendát épít.
Kisujját sem gipszeli be
semmiféle jó hír.
Fogja meg, aki eléri.
Én is így kezdtem vele.
Hajléktalan, ki gyógyírt
kért sebeire. Kapott.
Kopott, megbicsaklott
éveket.
Eladtam. Megvetted.
Isten fizesse meg!
2009-08-15
