Láss még!
Láss még, nézz még
zöldeskék az ég, mint a szemed.
Olvasnám belőled szomorúságod,
rendületlen sóhajtásod,
szívembe fonnám a szíved,
remélhetnénk a véget,
de inkább fekhelyemre térnék,
hívnálak és letörölném a nem tetsző port
álmaid képeiről...
Amit rólam faragtál,
amit rólad faragott az élet,
szólítottam a mindenséget...
Néha felriadtál, de elérkezett az idő,
hogy formába öntsd a táncot.
Lásd még, nézd még,
vöröseskék az ég
a szél bőrünkön él...
szemeinkben, ajkunkon
táncol.
2019.09.11.
