Alávesd magad

Alávesd magad nyomorúságnak,
félbeszakadt gyászmenet.
Istenszolgálat csókolni
minden halott kezet?

Térj vissza hazádba,
szívedben tarts fent helyet.
Hova betérhetek
amikor Világ lármája remeg.

Egy igaz élet visít,
a békét tépi szét.
Őrli az idő,
a bölcsesség végítéletét.

Van –e kedved
Felebarátom a bűnnel együtt hálni?
Szeretkezni teste templomában,
gondok gazdagságát csodálni?

A megbocsátás oltárán
letépett súlyokon emelni
ösztöneid fagyát?
Vezércsillagként,
fűt széthullásra
eleven hatalomvágy.

Fogságod jólét dúlja szét,
a Tér megfosztottságba hív.
Mit sem ér remélni már,
elveszett hit kényszerít?

Haraggal.

S úgy mit sem ér élni.
Gyászba borulni,
mint hallgatag erő.
Eltűnő évek
szolgálatodban állnak.
A félelmed vakmerő.

Borulj anyaölbe
fáradt testeddel hajolj reám,
vár egy hang a szélben.
Sokat ígér:
Megváltásért kiált.

2007

2009-10-07