Csöngess be!
Csöngess be a szívembe,
bőröd selymén érints virágzásba engem.
Teríts meg asztalodnál, hogy ne éhezzem a terhet.
Kóstolj meg,
ne ereszd útjára létezésem mélyét
csak feledd azt, amit tud úgyis messze vinne a
szél,
S amikor felemelsz majd, arcodon delel
sugara minden kívánságnak,
amitől ékes lesz a rét,
reménnyé éget a tűz.
Bízva minden kétségek között,
bármi emlék helyett,
a szerelemmé nyílik otthonunk.
2019.08.11