Fázom - minden cseppjét feledésnek
hull,
elhalkul végtelen magány
Szó étkét - kétkedésnek, ne lásd
bántó tavaszát!
Sírom- halk fedél,
arcomba vésett önmagad,
létezni vágyó akarat.
Ázom - tested ruhám,
kardod vagy magad.
Bennem vér: együtt otthontalan.
Veled- óvni, mit ki nem mondhatok,
elrejtett fénylő karcsúság suhan.
Nyíló szíved vár,
s megölel szavad.
2019.08.22
