Fotó: janaanagy
Bűn elemészt,
Hideg tett.
Tűr fájdalomba.
Éneklő lelkiismeret.
Fényt gyújt álmaidba.
A bűnt arcátlanul gyűröd marokra.
Széttép az indulat.
Elindulsz, s itt maradsz.
Ülsz az ágyadon,
Üres aggyal kopogsz szívdallamot.
Miért húz a szél titkokat félelembe?
Nem várhatok a végtelenre.
Hívnál.
Mennék.
De mindez, csak gondolatom.
Bűn emészt el,
Kihantollak, betemetlek.
Hazaviszlek.
Késő van.
Késő bűnnel szövetkezni.
Hasztalan!
Élj, a bűnnel kifosztott formaságba.
Halj bűneiddel indokolt rablásba.
A bűnt tagadd, a bűn nem jellemezhető.
A bűn balsors karján térdepelő temető.
Hívnál.
Mennék.
Elásnálak, temetnélek.
Korai hajnal bíróságán,
Gyónásra ítélnélek.
Nincs szavam. Csend a szó.
A bűn utasít elvégzett munkára.
A bűn bizonytalan nyomata,
Imádságod kunyhóit sikálja.
A bűn emészti el méltóságod lakatjait.
Hízott nemzedék zsúfolja romba,
Töretlen emlékeid.
Szövetséggel, hangtalanul,
Osonva, lankadatlanul,
Bűnnel vagy nélküle,
Kutatva és keresve.
A lehetetlen közének rövid emlékezetébe,
Írj kedvelt testamentumot.
Marokra fogd, hasztalanul vágyad,
Öntsd a fanatizmust a sárba.
Hívnál.
Mennék.
Korai még az éj.
Betemetnélek, beásnálak,
Bűn a bűn poraira hézagot vájna.
Templomok szobrai, napvilág hangjai,
Síró elevenséget látna.
Bűn a bűnnel uralkodna,
Bűn a vérbe szorulna.
Hívnál.
Mennék.
Hívlak.
Nem vagy itt.
Hasztalan: Ne légy élet!
Bűnnel, bűnt öntenél testvéred poharába?
Innád évezredek tudományait.
Bűn emészt el,
Uralkodnék rajta.
A bűn népszerű.
Történelmet írna.
Bűnt megölném,
Lennék vétkes?
Bűn a bűnt ölné meg.
Maradnék tisztán, szótlanul éber.
Hívnál.
Mennék.
Bűnt emésztenék.
