Megnyílok, feszülve.
Telhetetlen nem vagyok,
csak önmagam árnya fél.
Leomló hangom patakja
fél szívvel él.
Titkaidba szótlan remél,
töretlen lelked
védasszonyaként.
Megnyílok, mozdulatlan.
Hanyatló idők vonulnak rég,
gyónom szívedhez, lángom melegét.
Megnyílok, előtted
két fájdalom omol most feléd.
Kívánt e szerep,
büszke ki követ
forrásom könnypatakjaként.
