2008. november 9., vasárnap

Minden cseppjét feledésnek

Fázom- minden cseppjét feledésnek
hull-elhalkul végtelen magány.
Szó étkét mérgezésnek,
Ne lásd te tavaszát!
Sírom- halk fedél.
Talpam alá vésett nyarad.
Létezni vágyó akarat.
Ázom- tested ruhám,
kardod vagy magad.
bennem vér: együtt otthontalan.
Veled- óvni mit ki nem mondhatok.
Elrejtett-fénylő karcsúság suhan.
Nyíló szíved vár,
s megölel szavad.