Fotó: Kaponai Veronika Orsolya
Bús képet ölt
Bús képet ölt a haragnak
a száj, a léha vágy takar,
hajnali napsugarak rohannak
által a déren, félálom zivatar.
Kábult mennydörgés jő elém!
Mint hangja robbanásnak, süketséggel áld.
Szabadságom oly testtelen,
lelkem felépülő pusztaság!
Nézem a szépséges világod
árva had, lerombolt szép virág,
néma madárhang dúdol,
szívemnek oly nagy csapás!
Bús képet ölt a létnek
az olvadó foszlány, a halk talány,
Mézét kívánom olvadásnak,
Bárcsak újra hallanám!
